A rezsicsökkentés

A rezsicsökkentés: egy évtizedes politikai termék története

Az ígéret születése és a kedvezményes árak bevezetése

A magyar kormány 2012 végén döntött a lakossági energiaárak csökkentéséről, és 2013. január 1-jétől három lépcsőben összesen húsz százalékkal mérsékelte a legfontosabb rezsitételeket. Először a gáz, a távhő és a villamos energia ára esett tíz százalékot, majd júliustól a víz, csatorna, szemétszállítás, PB-gáz és kéményseprés díja következett, végül novembertől újabb 11,1 százalékos csökkentés lépett életbe. Fónagy János államtitkár konkrét példákkal illusztrálta az eredményeket: egy gázfűtéses, ötven négyzetméteres lakásban élő kétgyermekes család havonta közel tizenkétezer forinttal fizetett kevesebbet. A kormány közműszolgáltatási törvényt is előkészített, amely kimondta, hogy a természetes monopóliumot képező szolgáltatások meghatározó részben állami vagy önkormányzati tulajdonba kerülnek. A rezsicsökkentés gyorsan a Fidesz legfontosabb politikai termékévé vált – Rogán Antal parlamenti nyilatkozattervezetben védte meg az EU „nyomásgyakorlásával szemben", a kormány pedig közel 2,5 millió aláírást gyűjtött az intézkedés támogatására, bár később kiderült, hogy legalább egy esetben fideszes önkormányzati képviselő pénzzel ösztönözte az „önkéntes" aláírásgyűjtőket.

Az állami energiabirodalom kiépítése és a MET-ügy

A rezsicsökkentés fenntartásához a kormány növelte jelenlétét az energiaszektorban. Orbán Viktor 2014-ben állami energiacég létrehozását jelentette be, a parlament pedig törvényt fogadott el az energiaárak további csökkentéséről. Az állami MVM megerősítése azonban szövevényes ügyleteken keresztül történt. Tóth Bertalan szocialista képviselő per útján szerezte meg az MVM és a kormányközeli MET Holding közötti gázszerződéseket, amelyekből kiderült, hogy a 2011–2014 közötti konstrukcióban a nyugati gáz átlagosan ötvenöt forinttal volt olcsóbb köbméterenként az orosznál, de az MVM köbméterenként mindössze 2,3-3,4 forintot számított fel a MET-nek a vezetékhasználatért, miközben akár ötvenet is kereshetett volna. A legbizarrabb eset a 2011–2012-es gázévben történt, amikor az állami MVMP drágábban vette meg a gázt a MET leányától az osztrák oldalon, mint amennyiért a magyar oldalon visszaadta, vagyis a MET olcsóbban kapta vissza saját gázát. A MET 2012-ben ötven milliárd forint profitot termelt ebből a rendszerből; tulajdonosai között volt a Mol, Garancsi István és Ilja Trubnikov orosz üzletember. A rendeletet végül Seszták Miklós fejlesztési miniszter 2015-ben vonta vissza, miután az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított, és svájci lapok Orbán Viktor lehetséges kapcsolatairól írtak a MET-tel.

A szemfényvesztés ára: drágább gáz, titkolt számok

A rezsicsökkentés kommunikációs sikerével párhuzamosan egyre több adat utalt arra, hogy a lakosság a kedvezményes árak ellenére is többet fizetett a szükségesnél. Holoda Attila, a 2010-es Orbán-kormány volt energiaügyi helyettes államtitkára szemfényvesztésnek nevezte az intézkedést: az MSZP által kiperelt adatok szerint 2013–2014-ben huszonkilenc milliárd forinttal többet fizetett a lakosság a gázért, mint amennyit a beszerzési ár indokolt volna. A Political Capital 2018-as elemzése arra mutatott rá, hogy a kormány mesterségesen magasan tartja a lakossági gázárakat, hogy bármikor bejelenthessen újabb rezsicsökkentést, ehhez viszont olcsó orosz gázra van szüksége, ami külpolitikai mozgásterét korlátozza. A Magyar Energiakereskedők Szövetsége adatai szerint 2016-tól a szabadpiaci ár már olcsóbb lett, mint az állami hatósági ár. Hasonló jelenség ismétlődött meg 2023 nyarán: az orosz importgáz ára júniusra 166,5 forintra esett köbméterenként – az egy évvel korábbi csúcs ötöde-hatoda –, de Németh Szilárd kormánybiztos bejelentette, hogy a rezsicsökkentett és az átlag feletti tarifa egyaránt változatlan marad, így a fogyasztók nem érzékelték az importár drasztikus csökkenését.

Energiaválság és a rendszer megingása

Az orosz–ukrán háború 2022-ben az egész rezsicsökkentési konstrukciót megingatta. Az MVM köbméterenként száz-százhatvanhét forint veszteséget realizált az orosz gázon, miközben a rezsicsökkentett ár mindössze ötven forint körül volt. Orbán Viktor 2022. február 1-jén Moszkvában tárgyalt Putyinnal a gázellátásról – a háború kitörése előtt alig három héttel –, és a találkozó után „Ha van orosz gáz, van rezsicsökkentés!" felirattal posztolt. Júliusban azonban a miniszterelnök kénytelen volt bejelenteni a rezsicsökkentés korlátozását: az átlagfogyasztás feletti gáz- és áramhasználatra a piaci árat vetették ki, ami különösen a vidéki, energetikailag nem felújított házakban lakókat sújtotta. A piaci gázár a kedvezményes ár hétszerese lett. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ősszel bejelentette, hogy a Gazprom hitelkonstrukcióban adja a gázt az MVM-nek, ami egyúttal megerősítette: a 2021-ben kötött hosszú távú szerződésben Magyarország nem kapott kedvezményt a piaci árhoz képest, ellentétben azzal, amit Putyin februárban állított. A rezsivédelmi alap, amelyet 2022 júniusában hoztak létre, 2024-ig összesen 3575 milliárd forintot emésztett fel, felhasználása egyre átláthatatlanabbá vált – a kedvezményezettek között iskolák, kórházak, börtönök és titkosszolgálatok is szerepeltek.

Pénzügyi körhinta: állami támogatás, rekordnyereség, kínai hitel

Az MVM helyzete sajátos pénzügyi körhintává alakult. A cég 2022-ben 476 milliárd, 2023-ban már 1002 milliárd forint állami támogatást kapott a rezsivédelem miatti veszteségek kompenzálására, miközben 2023-ban 369 milliárdos rekordnyereséget mutatott ki, és 309 milliárd forint osztalékelőleget fizetett vissza a költségvetésbe. Az MVM emellett 2022 őszén százmilliárd forintos hitelkeret-megállapodást kötött a kínai ICBC bank osztrák leányvállalatával, amelyről csak Jávor Benedek parlamenti adatkérése nyomán derült fény 2024 januárjában. Az utolsó lehívás közvetlenül a 309 milliárdos osztalékelőleg kifizetése után történt, ami fölvetette, hogy kínai állami bankok közvetetten a magyar költségvetést finanszírozták. Energetikai szakértők szerint érthetetlen volt a külföldi nyereség forrása, mivel Magyarország nettó áram- és gázimportőr, és felmerült, hogy az MVM pótlólagos orosz gázforrásokhoz férhet hozzá, amelyeket nyugat-európai piacokon értékesít nyereséggel.

A geopolitikai csapda és a 2026-os fordulópont

Az Orbán-kormány a rezsicsökkentés fenntartása érdekében következetesen blokkolta az EU orosz energiaimportra vonatkozó szankcióit – 2022-ben az olajembargót, 2025-ben pedig az átfogó energiatilalmat vétózta meg. A Center for the Study of Democracy és a CREA közös tanulmánya szerint Magyarország a Balkán orosz gázelosztó központjává vált, az egész délkelet-európai régió orosz gázfüggősége csaknem megduplázódott a 2021-es szinthez képest. Orbán Viktor 2025 májusában 800 milliárd forintos többletköltséggel és négyszeres fűtésszámlával riogatott az orosz leválás ellen, ám Balogh József energiapiaci szakértő szerint ez az összeg nem az orosz energiaimport extra költsége, hanem megegyezik a 2026-os költségvetésben rezsicsökkentésre tervezett kerettel. Szijjártó Péter 2026 áprilisában végül árnyaltabban fogalmazott: elismerte, hogy a Gazprom-szerződés ára a holland tőzsdei jegyzésekhez kötött, valódi árkedvezmény csak kiegészítő szerződésekben volt. A Népszava Eurostat-adatokra hivatkozva kimutatta, hogy Magyarország az EU tizenkilenc orosz gázt vásárló tagállama közül a második legdrágábban vette az orosz földgázt, és a szerződés életbe lépése óta 236–285 milliárd forint közötti túlfizetés halmozódott fel. A 2026 áprilisában elsöprő győzelmet arató Magyar Péter 2035-ig vállalta az orosz energiafüggőség felszámolását, miközben az EU hatályos rendelete szerint 2027 novemberétől egyetlen molekula orosz földgáz sem érkezhet az unióba. Miklós László energetikai szakértő szerint az orosz gáz leváltása legfeljebb néhány százalékkal emelné a beszerzési árat, a rezsicsökkentett tarifákat ugyanis valójában a költségvetési támogatás tartja fenn – nem az orosz gáz ára.

Idővonal — 58 fejlemény